Tarlós István drogháborúba kezd Budapesten, és sürgős eredményeket vár. Szakmai alapokon nyugvó bizottság és fővárosi drogstratégia helyett, végül csupán egy Tarlós által vezetett kábítószer egyeztető fórum jön létre a fővárosban. És a főpolgármester ettől várja az eredményeket.
Kicsit olyan érzésem van, mint amikor a híres magyar filmben, az Üvegtigris Rókája büszkén meséli, hogy nagy üzletet csinált - hamis forintért vásárolt német márkát, amit hamarosan örömlányokra fog elkölteni. Csak a filmben Rókát legalább a barátai felvilágosították, hogy a német márka már régen megszűnt, így ebből komoly szerelmi légyottra nincs esélye.
Sajnos a mai magyar valóság ennél sokkal lehangolóbb: a főpolgármesternek senki sem szól, hogy régen bebizonyosodott, a drogháború, azaz a kriminalizációra - tehát kizárólag hatósági eszközökre - támaszkodó drogstratégia teljesen hatástalan a kábítószerek társadalmi veszélyeivel szemben, miközben korlátlan közpénzt képes felemészteni értelmetlenül.
Pedig nagy szükség lenne az őszinte felvilágosításra, mert Tarlós állítása szerint azt is nemrég a rendőrségtől kellett megtudja, hogy a fővárosban elterjedt a dizájner drogoknak nevezett "szercsalád". Nem tudom, magától hogy nem észlelte a Hős utcai, vagy az 1-es villamos vonalán tapasztalható, de máshol is rendszerint fel-fel bukkanó jelenséget, de ijesztő, hogy Budapest vezetője ennyire nem él együtt a várossal.
De még így is elhanyagolható probléma, hogy nem igazán követi a város mindennapjait a főpolgármester, ahhoz képest, hogy mekkora felelőtlenség az a lépés, amit most a szakmai drogstratégia megalkotása helyett választott. Nem meglepő, de nagyon fájdalmas lépés ez. Nem meglepő, hiszen pontosan tudjuk, hogy Tarlós István mindössze az állampárt néma helytartója, de nagyon fájdalmas, mert lett volna esély az érdemi lépésekre is.
Apropó dizájner drogok. A tényszerűség kedvéért azt is tegyük gyorsan tisztába, hogy ilyen gyűjtőnév alatt említve több esetben a valóság az, hogy legálisan boltban kapható vegyszerek, műszaki kiegészítők rendellenes felhasználásával - fogyasztásával éri el a bódult állapotot a fogyasztó. Idősebbek kedvéért: ezek a szerek a modern kor Technokol Rapidjai. A kizárólagos hatósági megközelítés könnyen megjósolható, mennyi eredményre lehet képes egy ilyen problémával szemben: semmire. A dizájner drogok pusztítását leginkább szociális problémakánt kellene kezelni, személyi pszichológia, és egészségügyi kérdés szintjén kellene segíteni az érintetteknek, és mindeközben szakmai alapú megelőzésen keresztül egy reális drogstratégia részeként lehetne gátat szabni a további terjedésének. A kriminalizációs politika teljesen értelmetlen ebben az ügyben is.
Persze, aki Rétvári Bence tolmácsolásában már korábban is találkozott a kormány kábítószerekkel kapcsolatos álláspontjával, az tudja, hogy a Fidesz a prevenciót - vagyis a megelőzést - pusztán hatósági elrettentésként képes értelmezni, szemben a nemzetközileg elfogadott szakmai megközelítéssel, mely szerint a megelőzés szakmai felvilágosításon keresztül kell történjen. A szakemberek álláspontja régóta egységes abban, hogy az elsődleges cél kizárólag az lehet, hogy az emberek megfelelő mennyiségű információ birtokában felelős döntést tudjanak hozni, amikor szembetalálják magukat egy kábítószerrel, vagy akár súlyosabb esetben egy kialakuló függőséggel, és bármikor bizalommal merjenek szakemberekhez fordulni kérdéseikkel, problémáikkal. Bizonyítottan illúzió azt hinni, hogy ezekben a helyzetekben a hatósági retorziótól való félelem bírna bármi visszatartó erővel a kábítószerek, és káros hatásaik terjedésével szemben, így érdemi, társadalmi szintű, pozitív változásokra sem lehet esély.
Azt viszont éppen egy ilyen elavult rendszerrel lehet elérni, hogy sok eset súlyosabbra forduljon, mert a hatóságtól való félelem, a kórházakból feljelentett drogfogyasztó páciensek történetei félelmet és bezárkózást eredményeznek. Tehát, még aki az első legfontosabb lépést meg tudja tenni, és realizálja, hogy segítségre lenne szüksége, az sem mer segítséget kérni. Ennek a félelemre épülő rendszernek más borzalmas hatásai is vannak. Például a magyar szülők tekintélyes része ugyan szembetalálja magát gyermeke nevelése során a drogfogyasztás látható jeleivel, de sokan a megfelelő információk hiányában fel sem ismerik, vagy teljesen félreértelmezik ezeket a jeleket. Szintén nagyon sokan - bár észlelik a problémát - a kriminalizáció hatására meg sem próbálnak szakmai segítséget keresni. Egyszerűen azért, hogy ne keverjék bele saját gyermeküket egy hatósági eljárásba, ami esetleg súlyosan kihathat a gyermek későbbi életére is. Ezáltal kockáztatni kényszerülnek sokan, hogy a gyermek akár a kezdeti állapotnál sokkal súlyosabb és még nehezebben kezelhető függőséggel fogja szembetalálni magát a későbbiekben. A jelenlegi rendszer nem csak elavult, de kifejezetten káros is, lehetetlen helyzetbe hozza az érintett szülőket, pedagógusokat, és veszélyezteti fiatalok generációit.
Égető szükség lenne egy szakmai alapú drogstratégiára Magyarországon. A főváros ebben a kérdésben is használható és megvalósítható példát kellene tudjon mutatni az egész ország számára. Pontosan erre kínált volna lehetőséget egy a fővárosi közgyűlésben ellenzéki irányból kezdeményezett hivatalos bizottság munkája, melyben a tervek szerint fővárosi képviselőkön túl állandó szakemberek mellett én magam is aktívan részt vettem volna, és legfontosabb célként egy szakmai alapú, budapesti drogstratégia megalkotása szerepelt volna a terveink között. Ez egy lehetőség lett volna, hogy a magyar társadalom legalább a kábítószerekkel kapcsolatban végre "kihúzza a fejét a homokból". Volna, volna, volna.
Ha nem Tarlós István volna Budapest főpolgármestere.
Így viszont, amikor már majdnem kibújt néhány érdeklődő szempár a homokból, Tarlós fideszes helytartóhoz méltón azonnal rátaposott mindenki tarkójára. - Fejeket vissza a homokba, nincs itt semmi látnivaló!
A szakmai megközelítés, és így a tervezett bizottság helyett létrejön egy kábítószer egyeztető fórum, melynek munkáját a főpolgármester, és a budapesti rendőrfőkapitány közösen fogják irányítani. Tehát a fórumot egyrészt az a személy fogja vezetni, aki külön rendőrségi felvilágosítás nélkül azt sem tudta, hogy Budapesten vészesen elterjedtek a dizájner drogok, másrészt egy olyan személy, aki egy szigorú hierarchiában, egy fegyveres rendvédelmi szervnek a területileg illetékes legmagasabb vezetője. Egy állampárti politikus, akinek fogalma sincs a kábítószerek által előidézett valódi veszélyekről, problémákról, valamint egy hatósági személy, akinek kizárólagos feladata az egyébként teljesen elavult törvények betartatása. Ettől várja Tarlós István a sürgős eredményeket. Mintha Róka tényleg elindulna a márkájával a német örömlányok felé. Nevetséges.
De persze ha a főpolgármester eredményeket vár, akkor lesznek eredmények. Katasztrofális eredmények.
Előre sejthető, hogy ha a rendőrségre politikai nyomás helyeződik, akkor kénytelen lesz produkálni mérhető statisztikákat. A rendőrség eszköztárával, a jelenleg uralkodó helyzetben sok egyéb probléma mellett, a következők biztosan meg fognak történni. Még jobban növekszik majd a kórházakba drogfogyasztókhoz kihívott rendőrök, valamint a nyomorból és a kilátástalanságból egyenesen a büntetés-végrehajtó intézményrendszerbe átültetett állampolgárok száma. De legalább mindenki megérti majd, hogy miért kell az a sok újonnan épülő börtön: a mélyszegénységben éldegélők, és a peches fiatalok számára. És amíg egy állampárt hitvilága szerint alakul hazánk drogstratégiája a szakmai megközelítés helyett, és a főváros első embere egyszerű, néma helytartóként asszisztál mindehhez, addig sok jóra nem számíthatunk.
Az egyetlen biztató, amit mondhatok: egyszer biztosan ki fogják húzni az emberek a fejüket a homokból. Ma vagy holnap, nem tudni. Csak azt, hogy a következő generációk már nem élhetnek így.
Sermer Ádám főpolgármester-jelölt
